2008. március 16., vasárnap

Szent Patrik elő-elő-elő napja




Csikágóban mindenki ír ezen a héten. „Kiss me, I am Irish” feliratú pólókban szaladgálnak sárgák, barnák, feketék. Van egy-két különc, aki a „365 Practice day and 1 St ’ Patrick day”-re szavaz, de az „Irish Yoga” (Guinnes hatására felvett pózokkal) is népszerű., vagy a "Be half one hour in heaven before the devil knows you are dead" (Kb.: Légy félórával a mennyben, mielőtt az ördög rájön, hogy halott vagy.)
A város népességének 37%-a fehér, és legtöbbjük őse valóban Galway-től hajózott idáig. Galway egyébként a testvérváros. A nagy ünneplés szombaton tetőzik , amikor a Chicago folyó fő szakaszát zöldre festik és kezdetét veszi az egész napos fesztivál.
Ma Szent Patrikról szól a történet, babaszintre átírva: Egy pap, aki szerette a lóherét. Találkozott kincsőrző leperkornokkal, akik egy csuporban tartják az aranyat a szivárvány tövében. Nem hiszed? Járj utána. A felolvasást lóhere „Shamrock(lóhere)” osztás követi, és jöhet a tánc, Lucy irányításával. Négyes csoportokba állunk, guggolunk, ki milyen magas, és forgatjuk párunkat, aztán csere.
Már nem lep meg, hogy mindez egy nyilvános könyvtárban történik.
Ps.: A folyó tényleg zöld volt.

Nincsenek megjegyzések: